Ez volt az egyik dolog, amire rácsodálkozott. De ha ez így van, hogy minden változik, akkor káosznak kéne lenni. Milyen érdekes, hogy azért még sincs olyan nagy összevisszaság, nincs káosz. Ez volt a másik dolog, amire Herakleitosz rácsodálkozott. Azt a valamit, ami miatt nincs káosz, mindent átható értelemnek Logosznak nevezte. Innen van a logika szavunk.
A Logosz Szeretet
Az Egyház életében elérkezett az ideje annak, hogy az Evangélium, a zsidó bölcsőből átkerüljön görög bölcsőbe. A zsidó teológusok fölülről lefele építkeztek, midig az Istennél kezdték a földi események értelmezését. A görög bölcselők ezzel szemben alulról felfele építkeztek, a földi jelenségek hátterét kutatták. Szent János apostol és evangélista a görög kultúrában már 500 év óta közismert Logosz fogalmat, nemes egyszerűséggel Istennek nevezi. Alkalmazkodik a görög szemléletmódhoz és megvallja a Logoszról, hogy nemcsak filozófiai alapelv, hanem a testben megjelent személyes Isten, aki a történelem síkján Jézus Krisztusban lett számunkra ismertté. Jézus Krisztusban, az Istenemberben, magát az Istent ismerheti fel az ember. Azt az Isten, aki hozzánk emberekhez lehajló feltétlen Szeretet.
Akik befogadják
Isten szeretetének feltétlensége, megbotránkoztatta Jézus honfitársait. Jézus honfitársai úgy gondolták, hogy az Isten szeretete igenis feltételekhez kötött. A názáretiek Jézus életére törtek, nem tudták elviselni, hogy Isten a pogányokat is szereti. Olyan Isten nem kellett nekik, aki nemcsak őket szereti, hanem azokat is, akiket gyűlölnek, akiket utálattal, megvetéssel illetnek. Az Isten története az, hogy befogadja az embert. Az ember története pedig végül is az, hogy hogyan viszonyul a mindenkit befogadó Istenhez. Az embertől függ, hogy azt az Istent, aki szeretetébe fogadja, befogadja, vagy pedig nem fogadja be. Isten éppannyira jó hozzám, mint bárki máshoz. Aki befogadta Jézust az ennek örül, és aki nem fogadta be Jézust, az rossz szemmel nézi az Isten jóságát. Akik befogadják Jézust, azok hatalmat kapnak arra, hogy Isten gyermekei legyenek.
Ekszúszia
A görög nyelv a hatalmat két szóval is jelzi az egyik szó a dünamisz, innen van a dinamit szavunk, a másik szó ekszúszia, ez a szó szerepel ebben a szentírási szakaszban. Ez a szó jogi értelemben vett hatalmat, felhatalmazást jelöl. Ezzel a hatalommal élhetünk, ez a hatalom nem olyan, mint a dinamit, ami magától robban. Jogunk van hozzá, hogy Isten gyermekei legyünk, de ezért nekünk, cselekednünk kell, be kell fogadnunk Jézust az életünkbe. Ha Jézust befogadjuk az életükbe, képessé válunk arra is, amire magunktól képtelenek vagyunk, képessé válunk arra, hogy Isten fiaivá legyünk. Isten fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. A napnak az a természete, hogy süssön, függetlenül attól, hogy kikre süt. Nekünk is ilyen független naptermészetünk lehet. Az Isten szeretetébe fogadott bennünket és arra szomjazik, hogy az ő szeretetének helye legyen a mi életünkben is, hogy mi is befogadjuk őt, hogy karácsony legyen minden ember élete, hogy az ő Fia minden ember szívében megszülessen és éljen!
Akik befogadják
VálaszTörlésKöszönjük szépen, ezt a mélyre szántó elmélkedést.
Ma is sok szív ajtaján kopogtat az Úr, de az emberek nem törődnek vele. Milyen sokáig kell várnia, egy kicsike ajtó nyílásra is! Ennek fő oka az önigazságunkban rejlik, ezért Jézus olyan sok ember előtt, nem szívesen látott vendég és ezért más vendég fészkeli be magát a szívbe; s ott végleg letelepedési jogot is nyert, akikkel az Úr Jézus soha nem tudna együtt lakozni: élvezetvágy, nyereségvágy.Az embere ezeknek, nem akar felmondani, így az rnak kívül kell maradnia.Nem akarja kisöpörni, pedig csak olyan szívben tud lakozást venni, melyben végig járt már a seprű. Merjünk már egyszer hozzáfogni,mert az Úr mellettünk lesz. Szakítsunk már végre az idegen vendégekkel, mert csak károkat okoznak.
Köszönöm a lehetőséget, nagyon szeretnék ilyen független, Naptermészetet!
Tisztelettel: Molnárné Mariann