Az apa fáradtan tér haza a munkahelyéről, és leroskad a fotelbe. Hétéves kisfia jön oda hozzá, és megkérdezi:
- Mondd Apa, neked mennyi az órabéred?
Az apja haragra gerjed:
- Miért kérded?! Csak nem valami hülye játékot akarsz megvetetni velem? Azonnal mars a szobádba!
A kisfiú szemébe könnyek jelennek meg, de illedelmesen felmegy a szobába, és becsukja maga mögött az ajtót.
Ahogy
az apa ül a fotelben, még forronganak benne a nap eseményei, ahogy a
főnöke megint újraíratta vele a prezentációját, ahogy a kollégája 3
nappal a projekt vége előtt elment betegállományba... Kezébe temeti az
arcát.
"Mikor lesz ennek vége?" - kérdezi magától.
Aztán eszébe
jut a gyerek. "Talán nem kellett volna így bánnom vele... Lehet, hogy
csak egy ártatlan kérdés volt, és én értettem félre, azért mert úgy
érzem, a környezetemben már mindenki rajtam élősködik." - gondolja
magában, és elindul felfelé a lépcsőn. Benyit a gyermek szobájába, ahol a
fia a földön kuporogva játszik magában.
A fiú felnéz, és újra megkérdezi:
- Apa, neked mennyi az órabéred?
- Négy dollár fiam.
- És tudnál nekem adni két dollárt?
Az
apa gyanakvó tekintettel ránéz a fiára, és azon töpreng: "Remélem nem
valami játékot akar venni belőle magának..." Majd meg is kérdezi tőle:
- Mire kellene neked az a két dollár?
- Mindjárt megmutatom! - mondja a gyermek sejtelmes mosollyal az arcán.
Apja
előveszi a két dollárt, és odaadja a fiának. Mire a fiú benyúl a
takarója alá, és előveszi a spórolt pénzét. Elkezdi összerakosgatni az
aprót, ami összesen két dollárra jön ki. Hozzáteszi a most kapott másik
két dollárt, és boldogan az apja felé nyújtja:
- Apa! Most, hogy kifizetem neked, tudsz velem is tölteni egy órát, hogy együtt játsszunk?
Néhány
évvel ezelőtt beszélgettem egy igazán gazdag emberrel, aki a következőt
mondta nekem, ami alapjaiban megváltoztatta a gondolkodásomat: "Bármit
megtehetek, amit csak akarok. Illetve...egy dolgot mégsem: A 22 éves
lányomat már nem tudom visszaültetni a hintába, hogy játszhassak vele.
Forrás: http://uvhirlevel.i-design.hu/archivum.php?page=hetilelekemelo/hl121126
Ha tetszett a történet és a jövőben szeretne minden hétfőn kapni hasonló
történeteket, iratkozzon fel az ingyenes Heti Lélekemelő hírlevélre!
Feliratkozási lehetőség: http://www.laudetur.hu/?q=lelekemelo
A játsszunk felszólító módú igealak, és így két -sz-szel írandó, különösen egy kultúrát terjeszteni kívánó oldalon...(l! fenn, a gyerek szövegében!)
VálaszTörlésNagyon szomorú,ha csak ennyi jött át Neked a történetből!!!!
TörlésKöszönet az észrevételért, javítva!
TörlésRemélem, azért a tartalomra is figyelt és hasonló észrevételeit más "kultúrát terjeszteni kívánó oldalnak" is megírja!
Milyen jóvolna, ha megértenék a mai szülők (és leendő szülők) is, hogy a gyermekük az egyetlen olyan fogódzó pont, ami egész életükben az öröm forrása számukra.
TörlésNagyon szomoru hogy a tartalom helyett a hibat keresed......sajnallak!
TörlésSzemélyes érintettségedben irtad tán ezt a nyelvtani észrevételt?
VálaszTörlésSzomorú!
Valami igazságra éhség már biztos bújkál nyelvtan tanár testvérünkben,különben nem olvasna ilyen fórumokat. Sajnos azonban még egyenlőre csak kultúrát lát a hitbeli dolgok mögött.Húha.. a bujkál rövid vagy hosszú u? :)
VálaszTörlésNe ítélj, hogy ne ítéltess.
VálaszTörlésA segítségért köszönet jár, nem kipellengérezés.
Valószínűleg tetszett neki a cikk, csak ő azt tartotta fontosnak leírni, amiben segíteni tudott.
Igazad van. Ám a megjegyzés hangneme, nem egyszerű segítségnyújtást sejtet.
Törlésegyelőre... :)
VálaszTörlésTényleg! :D Köszi! :)
TörlésIgazat adok annak, aki észrevételezte a helyesírási hibát; nagyon bosszantó, hogy egyre romlik szép magyar nyelvünk mind a beszédben, mind az írásban. A cikkhez még egy hozzáfűzni valóm van: a dollárt helyettesíthették volna Ft-tal is, egyrészt azért, mert nálunk is aktuális, másrészt az is bosszantó, hogy az amerikanizmus mindenhová betolakodik.
VálaszTörlésSziasztok!
VálaszTörlésAzt hiszem,meg kellene hallgatnotok Zorántól:Üres bölcsőt
ringat a hold fénye című számot.
Az egy fantasztikus szám, tényleg érdemes meghallgatni és elgondolkodni.
VálaszTörlésSzép a történet, köszönöm!!!
VálaszTörlésCsak a magyar nyelvtan kapcsán lenne egy megjegyzésem: "a kisfiú szemébeN(!) könnyek jelennek meg" vagy máshogy: a kisfiú szemébe könnyek szöknek...
Oh, már nem csak a PPKE-t működteti egy lélektelen szanhedrin? :( (Sajnos,nem tudom,helyesen írtam-e,de a lényeg talán kikövetkeztethető belőle...)
VálaszTörlésLe vagyok döbbenve, hogy a többség a helyesírási hibákon van kiakadva,még senkivel nem fordult elő, hogy elírt valamit? Én pl.észre sem vettem ezeket, mert valahogy magával ragadott a történet, és még azzal sem tudtam foglalkozni, hogy a dollár helyett esetleg forintot kellett volna írni, ez ebben a történetben teljesen lényegtelen!!!!!
VálaszTörlésViszont nagyon tanúlsásgos történet!
Egyetértek és köszönöm!
TörlésNem a többség szólt, csupán két ember bátorkodott szóvá tenni a helyesírási hibákat, és a többség volt az, aki azt gondolta, hogy milyen szomorú, hogy csak ez jött le neki- pedig DE! Nem ez jött le, tetszett neki nagyon is, de hadd tehesse már szóvá, hogy nem mindegy milyen köntösbe csomagoljuk Isten dolgait, amit tovább akarunk adni másoknak is.Hadd ne legyen már ez bűne annak, aki merészelte megtenni! Isten mindig a legjobbat érdemli tőlünk.
VálaszTörlés