Krisztus Misztériuma
Kezdetben csak az Isten volt, Isten volt a világ, a vég ehhez a kezdeti állapothoz hasonló: Isten lesz minden mindenben. Vö. Jn 1:1, 1Kor 15:28 A végső állapot elérése, a mindenség megváltoztatása, megváltása a mi Teremtőnk műve. Szent Pál apostol megvallja, hogy ezt az isteni műveletet Jézus Krisztus Atyja, a mi Mennyei Atyánk kinyilatkoztatta neki: „Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát, azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban, mint Főben, újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van.” Ef 1:9-10 A világmindenség története, kezdete és vége: Krisztus Misztériuma, és mivel mindennel együtt; ebben a folyamatban mi is benne vagyunk; Krisztus titka egyúttal a mi misztériumunk is. Az Egyház, élő és éltető jele Krisztus Misztériumának.
Egyház
A világot megváltó, a világot megváltoztató isteni művelet; az a szeretet, amelyet Krisztus keresztje rejt magában. Egyház ott van, ahol Mennyei Atyánk hitet, bizalmat ébreszt, ahol Krisztus Misztériuma felragyog az emberszívekben. Akiben felragyog Krisztus Misztériuma, az felhatalmazást kap a krisztusi életre, arra hogy bekapcsolódjon Isten világot megváltó, világot megváltoztató szeretetébe. Ezt a felhatalmazást először Szent Péter apostol kapta meg. Az evangélium tanúsága szerint ezt a hatalmat Jézus kiterjeszti az apostoli kollégiumra is. „Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”
Isten jelenléte
Mennyei Atyánk szereti, és szeretetével magához vezeti az ő teremtett világát. Ahogy viszonyulunk ehhez az Istentől szeretett világhoz, abban lelepleződik az is, hogy hogyan viszonyulunk az Istenhez. A Fiú Isten kijelentette, amit akár a legkisebb embertestvérünknek is teszünk, vagy nem teszünk, azt vele tesszük, vagy nem tesszük. Nem azt állítja, hogy olyan mintha nekem tettétek volna, hanem azt velem tettétek. Vö. Mt 25:40 Szeretetet mi emberek nem tudunk előállítani, szeretetünkben a Szeretet Lelke, a Szentlélek Isten van jelen. Isten jelen van, mint világokat teremtő Atya, jelen van a másik emberben, mint Fiú Isten, és szeretetünkben jelen van bennünk is, mint Szentlélek Isten, a Szentlélek Isten templomai vagyunk. Vö. 1Kor 6:19
Szentségi jelenlét
A Szentségek jóllehet különböznek egymástól, abban egyek, attól Szentségek, hogy mindegyikben Jézus, az Isten Fia értünk van jelen. Az evangéliumi szakaszban Jézus, Szentséget nyilatkoztat ki: Ennek a szentségnek az anyaga; legalább két Krisztushívő ember, a formája pedig az, hogy Jézus nevében jöjjenek össze. Jézus ezzel a szentséggel felhatalmazza benne bízó közösségeit is, hogy a világot megváltó, a világot megváltoztató isteni műveletnek ne csak tárgyai, hanem vele együtt alanyai is legyenek: „Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” Vallásunk a kereszt vallása, keresztünk vállalása. Vallásunk igazsága; keresztjét hordozó Urunk követésében van. Keresztünk részesít bennünket Krisztus keresztjében: „Mit jelent részesülni Krisztus keresztjében? Jelenti annak a Szeretetnek a megtapasztalását a Szentlélekben, amelyet Krisztus keresztje rejt magába. Jelenti saját keresztünk felismerését ennek a szeretetnek a fényében. Jelenti saját keresztünk vállunkra vételét és menni mindig ennek a szeretetnek az erejével, menni végig az életen követve Jézust, aki alávetette magát a keresztnek, nem törődött a gyalázattal és most az Isten trónjának jobbján ül!” (Idézet: Boldog II. János Pál pápa keresztúti elmélkedéséből.)
Kerékjártó Mihály
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése