2010. április 29., csütörtök

Új parancs

Az ember dicsősége
Mi emberek meg akarjuk mutatni az értékeinket, küzdünk az elismertségért, sikerként éljük meg, ha kitüntetnek bennünket. Bilincsbe vernek, ránk ragadnak a sikereink és a kudarcaink is. Rövid földi életünk során nagyon sok időt töltünk bosszankodással, vagy ha sikereink vannak a félelemmel, hogy végképp el fognak bennünket felejteni. Isten küldi hozzánk az ő Fiát, megtestesült szeretetét, hogy ragacsos természetünktől megszabadítson, hogy lehulljanak rólunk a fényes kitüntetések, amelyekhez hiúságunk, és a sötét foltok is, amelyekhez szégyenkezésünk ragaszkodik, hogy valóban szabadokká váljunk, hogy életünket alapvetően ne mások véleménye, hanem egyedül a mi istenképűségünk; a mi szeretetünk megmutatkozása motiválhassa. „Arról tudják majd meg, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.”

Az Isten dicsősége
Jézus tanítja, elénk éli, hogy milyen az Isten, hogy kicsoda az Isten. Jézus számára fontos az, hogy mi emberek felismerjük az Isten értékét, az Isten dicsőségét. Jézus keresztáldozata megmutatja, hogy az Isten annyira szeret bennünket, hogy az életét adja értünk és megmutatja azt is, hogy Jézus, az ő életénél is jobban szereti Mennyei Atyját. Jézus keresztáldozata kiemelkedően az Isten szeretetének a megmutatkozása, kiemelkedően az Isten dicsősége. Emberlétünk éppen olyan nagy titok előttünk, mit az Isten léte. Ha tudnánk kicsoda az ember, azt is tudnánk kicsoda az Isten, hiszen bennünket a maga képére és hasonlatosságára teremtett.
Az egység dicsősége
Mi a valóságot csak töredékesen; egymásmellettiségében és egymásutániságában, térben és időben tapasztaljuk. A valóság teljessége ezzel szemben egymásban valóság és egyszerre valóság, tökéletes egység. Egy várandós édesanya ezt az egységet, ezt a valóságot közvetlenül megéli, hiszen a gyermeke benne él, és ugyanakkor ő a gyermekében él, az édesanyai szeretet ebből az eredeti, isteni egységből fakad. Isten dicsősége, az ő szeretetének a megmutatkozása, az egység megmutatkozása, hiszen; „Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn.” Kol 1:17 Az Isten szeretete, nem egységet akar, hanem egységből fakad. Jézus dicsősége, szeretetének megmutatkozása, az Atyában van, és az Atya dicsősége, az Atya szeretetének megmutatkozása, az ő Fiában, Jézusban van. Nélkülözhetjük emberlétünk dicsőségét; lehet, hogy van a szívünkben szeretet, de az is lehet, hogy nincs. Nem tudunk szeretetet létrehozni. Csak annak áll hatalmában szeretetet megparancsolni, akinek hatalmában áll szeretetet adni! Jézus az ő éltető életét adja, az ő örök, soha el nem múló szeretetét adja. A szeretet parancsa arra kötelez bennünket, hogy Jézus szeretetét felismerjük, befogadjuk, hogy Krisztus titokzatos testének tagjaiként megéljük alapvető egységünket az Istennel, hogy Jézus szeretete túláradjon rajtunk is, az Isten dicsőségére!
Kerékjártó Mihály

1 megjegyzés:

  1. Egyszer munkahelyemen komoly konfliktus alakult ki én és a főnököm között. Sehogy sem oldódott, és kezdtem érezni, hogy ez már a szeretetlenségbe, haragba, uram bocsá gyűlöletbe csap át bennem. Nagyon fájt ez a helyzet, mert éreztem kockán forog Jézussal való kapcsolatom. És akkor alkalmam nyílott munkatársaimnak tanúságot tenni Isten szeretetéről. Ennek során feltették a kérdést, hogy hogyan tudom szeretni főnökömet, aki szemmel láthatóan ott szúr ki velem, ahol tud. A válasszal a Szentlélek sietett a segítségemre, és a következő szavakat adta ajkamra. "Ilyenkor azt mondom Istennek, hogy látod én most nem tudom szeretni ezt az embert, de kérlek Te szeresd helyettem is!" Mikor vége lett tanúságtételemnek rögtön éreztem, hogy a béke és a szeretet kapcsolat helyre állt bennem Krisztus iránt. Valóban Isten dicsősége a mi személyes szeretet kapcsolatunk vele.

    VálaszTörlés